Imperiál
1960. február 14-én született a kisbéri ménesben. Az aranyszőrű pej csődört már fiatalon félreismerték. A szakértők rossz véleményeket írtak róla, mivel nem volt "tipikus" telivér. A nagy termetű csókaszemű mén első ránézésre nem ígért sokat: homlokától a szájáig széles hókával díszített sárga szőre, élénksége és kesely lábai nem jellemzők a jó telivérekre. A hippológusok szerint az ilyen jegyekkel rendelkező lovak "puhák", sérülékenyek, nem szeretnek küzdeni, versenyző képességük sem jó.
Imperiál apja Imi, anyja Hurry, egy olasz import kanca. Imperiál egy fiatal trénerhez, Aperianov Zakariáshoz került, az ő keze alatt futotta be fantasztikus pályafutását. Már az első versenyeken rácáfolt a kinézetét illető babonára. 3 versenyévadban - 1962-1964 között - nem akadt ellenfele a versenypályán, Magyarországon veretlen maradt. 26-szor startolt, 21-szer nyert.
Megnyerte az Osztrák Derbyt, a Magyar Derbyt, a Szocialista Országok Nagydíját, kétszer az Ausztriai Díjat. Legnagyobb sikere egy 2. helyezés a Baden-Badeni Nagydíjon. Már a 2 évesen megnyert Ausztriai Díjbeli 6 hosszas győzelmére felfigyeltek a szakértők. Abban az évben futoot Prágában, sőt Magyarországon is győzött.
3 évesen 2 derbyt nyert magyar pályarekorddal, majd Baden-Badenben 12 lovas nemzetközi mezőnyben az egész német élgárdát, francia és olasz lovakat leelőzve 1 hosszal kapott ki 1 későn érő, 5 éves angol telivértől, Espressotól. Ez olyan nagy siker volt, hogy1963 őszén Espressoval együtt meghívást kapott a világ 11 legjobb lovának megmérettetésére Washington DC.-be. Imperiál egy fárasztó idénnyel a lábaiban megérkezett az ellentétes irényú, balkanyaros versenypályára. Ez a futam már erősnek bizonyult a számára, Espresso negyedik lett, Imperiál a szovjet fedezőmén Ivory Tower mögött hetedik helyezést ért el. Így is megelőzött három lovat a világ 10 legjobbv versenylovának tartott telivérjei közül.
4 évesen már európai hírességként ünnepelték országszerte. 1964-ben újabb németországi nagydíjgyőzelmek után Skandináviából is győztes trófeával, a malmői Jubileumslöpming serlegével tért haza. Abban az évben hatszor nyert, egyszer kikapott a kiváló német Mercuris-tól. Ezután ismét Baden-Badenben futott, ahol Espresso győzött, Imperiál nem ért el helyezést. Ezzel pályafutása befejeződött, elkezdődött viszont nagyszerű tenyészkarrierje. Bár képességeit a szakemberek szerint nem használták ki megfelelően, mégis sokszor fedezőmén sampion, 8 derbygyőztes apja.
5 évesen már nem versenyzett, lábai kifáradtak és meggyengültek. Csaknem negyedszázadot töltött a Dióspusztai, majd a bakonyi Kerteskői Ménesben tenyészménként. 531 utódja közül 348 indult versenyen, összesen 900 díjat nyertek Magyarországon és világszerte.
Ivadékai 12 Magyar Derbyt nyertek, Prince Ippi nevű fia egy német kancától Európa-díjat nyert Kölnben és Gran Premio d'Italiát Milánóban. Másik csikója, Immer pedig 4 alkalommal lett a legeredményesebb apamén Ausztriában. 1968-ban Imperiál csikója, Isztorpirin Magyar Derbygyőztes volt. A 2. és 3. helyen is Imperiál-csikó, Rusztan és Inda ért célba. Imperiál toronymagasan nyerte az azévi apamén-statisztikát.
Talán még több eredmény is születhetett volna, ha a csődör nem olyan válogatós: a szürke kancákat kedvelte leginkább, ám azokból kevés van a telivérek között. Így sokszor megesett, hogy fedeztetéskor egyfajta afrodiziákumként szürkével kecsegtették, majd a döntő pillanatban más, kijelölt kancát toltak elé.
A legendás Imperiál 1989-ben Kerteskőn pusztult el. Az egész nemzet gyászolta.
|