Bugyonnij
Az 1920-as években az akkori Szovjetunió nagyszabású tenyésztési programba kezdett, hogy új, kiváló fajtákat hozzon létre. A folyamat során a heterogén alapállomány kisérleti keresztezését végezték. Az állami ménesek munkájának eredménye a Bugyonnij, az univerzális hátasló lett.
Tenyésztés
Nevét a fajta Bugyonnij marsallról kapta, tenyészkörzete Rosztov környéke. A tenyészcél katonaló létrehozása volt, ennek érdekében chernomori és doni kancákat kereszteztek telivérekkel. Kazak és kirgiz lovakkal is próbálkoztak, kevés sikerrel. A fiatal állományt gondosan kiválogatták és teljesítmény vizsgákat végeztettek velük. Három törzs alakult ki: az Anglo-Don, az Anglo-Don-Chernomor és a legkisebb létszámú Anglo-Chernomor. A kancákat a szelektált Anglo-Don ménekkel párosították, illetve további, a szükségesnek vélt mennyiségben telivért alkalmaztak.
Jellemző tulajdonságok
A Bugyonnij fajta egyedei jelentős eredményeket értek el távlovaglásban. Tehetséges ugró- és versenyló, mivel hasonlóan más orosz fajtákhoz, a versenypályákon is kipróbálják. Könnyű felépítésű, elfogadható alkattal rendelkezik, néha örökíti az alapállomány fogyatékosságait, különösen a végtag- és ízületi hibákat. Hihetetlenül kemény fajta.
*a nyak könnyű és egyenes,összhangban van az egész testtel
*rövid vállak, néha meredek lapockák
*a hátsó végtagok szerkezete gyenge
*a végtagok szerkezeti hibái az alapállomány gyengeségeit tükrözik
*közepes méretű, jó alakulású paták
*a finom, kissé keleties fej kecsesen illeszkedik a nyakhoz
A fajta kialakulása
Doni fajta: Az alapállomány adta a kemény, szívós karaktert.
Angol telivér: Hozzájárult a méretek, a jobb mozgás, az alkat és a minőség javításához.
Marmagasság: Méretük 170 cm.
Eredet: XX. század
Környezet: Mérsékelt égöv, istállózott tartás
Hasznosítás: Hátasló
Jellege: Melegvérű
Színek: Bármilyen kivéve a tarkát
|