Így marad a lovad egészséges

A vadlovak szívósak, és kitűnő ellenálló képességgel rendelkeznek. A mi versenylovaink sokkal érzékenyebbek. Ahhoz, hogy egészségesek maradjanak megfelelően kell gondoznunk őket. A ló egészsége megőrzésének legjobb módszere az, ha olyan életet biztosítunk számára, amely a lehető leginkább megközelíti a szabad természet körülményeit.

Társas élet

A lovak csoportosan élő állatok, amelyek, ha vadon élnek, szinte egész nap esznek, és állandóan mozgásban vannak. Csak fajtársaik társaságában érzik magukat valóban jól. Csak így van biztosítva az egészségük. Az a ló, amelyik egész nap egyedül álldogál, unatkozik, egyre fásultabb, közönyösebb és boldogtalanabb lesz. Idővel magatartászavarokkal fog küszködni, sőt gyakran komolyan megbetegszik.

Sok elfoglaltság

Egy ló számára mindig megfelelő elfoglaltságról kell gondoskodnunk. Mind az emésztése, mind a kiegyensúlyozottsága szempontjából fontos, hogy ne csupán naponta három adagnyi élelmet kajon, amelyet aztán alig ítz perc alatt gyorsan felfal. A bokszban álló lónak széna rágcsálással kell eltöltenie az időt.

Tiszta istálló

A ló a szabad természetben soha nem hagyja a piszkát olyan helyen, ahol legelni szokott. Alváshoz mindannyiszor száraz, tiszta helyet keres. Ezért aztán a bokszbeli alomnak is puhának, tisztának és száraznak kell lennie. Erre a célra még mindig a szalma a legalkalmasabb. Ha pedig a ló valamilyen allergiában szenved, jobb, ha kint tartják szabad legelőn. A fűrészporral vagy tőzeggel felszórt boksz csak végszükség esetén lehet alkalmas.

Napi mozgás a legelőn

A bokszban töltött, egyhangú, mozgásszegény élet rossz hatással van a vérellátásra és az emésztésre. Ezenkívül megfosztja a lovat az élet élvezetétől, a mozgás örömétől, s lovunk elveszíti jókedvét, kiegyensúlyozott, jó közérzetét. Egy lónak legalább napi két órát kell a szabadban tartózkodnia. A legmegfelelőbb egy kényelmes sétalovaglás, több ügetőszakasz közbeiktatásával. A ló kondíciója és egészsége szempontjából ternészetesen fontos a munka előtti bemelegítés és az ezt követő pihenő időszak is. Kerülni kell az olyan "nyugalmi" napokat, amikor a lónak egyáltalán nincs lehetősége kinti mozgásra. Ha nincs időd törődni a lovaddal, állíts legelőre vagy karámba, hogy legalább szabadon mozoghasson.

Pataápolás

A patákat naponta, mégpedig lovaglás előtt és után is gondosan ki kell kaparni a patakaparóval. Az a ló, amelyik nem él szabadon, nem koptatja le egyenletesen a patáit. Sőt, a kopás akkor is túl csekély, ha patkó nélkül él kinnt a legelőn. A lópaták szaruképződményét ezért rendszeresen ki kell vágni, illetve új patkót kell felhelyezni.

Féregtelenítő kúra

Mivel a legtöbb ló aránylag szűk helyen, illetve területen ( istállóban, legelőn ) tartózkodik, környezetüket, főként saját lócitromaik révén többé vagy kevésbé ellepik a férgek. Ezért aztán lovadat évente többször is féregteleníteni kell.

Fogápolás

A szabadon élő lovak napont legalább 15 órát töltenek a szilíciumtartalmú fű legelészésével, rágásával. Ha ezt egy kis szénával és puha abrakkal helyettesítjük, fogaik nem kopnak kellőképpen. Hogy megelőzzük a súlyosabb problémákat, a fogakat a fogorvosnak rendszeresen meg kell vizsgálnia. A zápfogakon keletkező éles taréj felsértheti a száj nyálkahártyáját, az ínyt, és étvágytalansághoz, valamint emésztési zavarokhoz vezethet.