Groningen
A Groningennek - a gelderlandivel együtt - az a megkülömböztetett szerep jutott, hogy az igen sikeres holland melegvérű kialakulásához biztosították az alapállományt. Ma már korántsem állíthatjuk, hogy a fajta eredeti formájában létezne, de a maga idejében a Groningen igen használható állat volt, amelyet a régió speciális mezőgazdasági igényeinek kielégítésére tenyésztettek.
Tenyésztés
A fajta a hollandi Groningen vidékről származik. Egészen 1945-ig a Groningen nehéztestű mezőgazdasági ló volt, amely megbízható, de nem túl látványos kettesfogatot is adott. Híres ovolt az erőteljes faráról, de nem volt szabad mozgású. Az ezt követő időkben, amikor élénkebb sokoldalúbb lovakra volt nagy az igény, a fajtát nemesebbé és könnyebbé tették.
Jellemző tulajdonságok
Az eredeti Groningen fajta a Fríz lóra és az erőteljes, higgadt Oldenburgira épült. Ettől a kettőtől örökölte nyugodt természetét, munkakészségét. A termetes Groningen kancák nemes ménekkel keresztezve erőteljes állományt adtak, amelyek jól örökítették méretüket, és csontozatukat.
*Egyszerű, becsületes fejet hordoz a rövid, erős nyak, ami a nehezebb típusú igáslovakra jellemző.
*A törzs, a hát meglehetősen hosszú, mint a kocsilovaké.
*Az ízületek valamikor burkoltak, húsosak voltak, terjedelmes csontozattal.
*Eredetileg ne jó elülső testrésszel rendelkező ló, amint sokat javítottak 1945-öt követően.
A fajta kialuklása
*Fríz ló: Kitartást, jobb lábakat adott.
*Oldenburgi: A nagyobb méretet, az erős alkatot, a csontozatot és az erőteljes farat örökítette.
Marmagasság: 160 - 170 cm körül
Eredet: XIX. század
Környezet: Hideg éghajlat
Hasznosítás: Könnyű igásló, igásló
Jellege: Melegvérű
Színek: Pej, sötétpej
További képek:
 
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
