A western pleasure
A western pleasure versenyszámban a versenyzők egy patanyomon dolgoznak, azaz a bírónak a pálya szélén vonulva mutatják meg a lovaikat. A bíró a legjobb mozgású lovat keresi. A győztes engedelmesen, lassú, könnyed járással halad, ezért valóban örö, lovagolni rajta.
Az ideális ló
A western pleasure számban való győzelemhez a ló legyen jó adottságú, azaz a jó mozgás érdekében megfelelő fizikumú, természetesen egyenes hátú és nyugodt vérmérsékletű, továbbá aa járása sem lehet hullámzó. Az ilyen lovat betanítani is könnyebb, és jobb esélyekkel is indulhat a versenyen.
A jó pleasure-ló folyamatosan és jármódváltás nélkül képes lassan haladni. A társait folyamatosan előző ló garantáltan nem győzhet. Mivel mozgásának energiája a hátsó lábakból fakad, így a ló ellenkezés - azaz fejjel vagy farokkal csapás - nélkül, finom átmenettel, de mozgás közben vált jármódot.
Nagyon fontos, milyen a ló fejének állása, azaz hogyan tartja a nyakát és a fejét. Ezt árgus szemekkel figyelik, mert ebből kiderül, hogy a ló egyensúlyát megőrizve mozog-e. Ha a fejét túl alacsonyan tartja, az nyilvánvaló jele annak, hogy túl sok súlyt visz a mellső lábain. Ha messze a mar magassága fölé emeli, akkor a ló homorít, így rövideket és darabosan lépked.
A ló bemutatása
A lovakat kínos aprólékossággal csinosítják ki. Hogy minél jobban kihangsúlyozzák az egyenes hátukat, a felesleges szőrt lenyírják. A sörényt rövidre tépik, és tincsekbe gumizzák, amitől a nyak vékonyabbnak tűnik. A farkat hosszúra hagyják és a végét egyenesre vágják, mert így jobban kiemeli a ló alakját. Minden, fehér szőrrel borított részt, amit "krómnak" neveznek, tovább fehérítenek krétaporral vagy kukoricakeményítővel. A patákat lenolajjal kenik be. |